Sedemdesiatsedem verbunkov / Határon túli nemzeti tánc

Tanečníci
Katarína Galbičková, Klaudia Gálik, Barbara Gyenesová, Anna Gyűrösi, Tamara Makó, Margaréta Marsal, Eszter Oláh, Veronika Sebőová, Ágnes Varsányi, Zsófi Varsányi, Anna Vermes, Viktor Baranyai, Ákos Botló, Gergely Botló, Erik Brusznyai, Máté Domján, Gábor Gálik, Bence Hégli, András Lantos

Hudobníci
Máté Hegedűs – husle, Miklós Király – husle, Gergely Hegedűs – viola, Tamás Király – kontrabas, Kuti Sándor – cimbal

Hudobná réžia
Dušan Hégli a hudobníci Tanečného divadla Ifjú Szivek

Umelecký asistent
Zsófi Varsányi

Réžia, choreografia
Dušan Hégli

Tánckar
Galbičková Katarína, Gálik Klaudia, Gyenes Barbara, Gyűrösi Anna, Makó Tamara, Marsal Margaréta, Oláh Eszter, Sebő Veronika, Varsányi Ágnes, Varsányi Zsófi, Vermes Anna, Baranyai Viktor, Botló Ákos, Botló Gergely, Brusznyai Erik, Domján Máté Sándor, Gálik Gábor, Hégli Bence, Lantos András

Zenekar
Hegedűs Máté – hegedű, Király Miklós – hegedű, Hegedűs Gergely Dávid – brácsa, Király Tamás – nagybőgő, Kuti Sándor – cimbalom

Zenei szerkesztés
Hégli Dusan és az Ifjú Szivek Táncszínház zenekara

Művészeti asszisztens
Varsányi Zsófi

Rendező, koreográfus
Hégli Dusan

Na konci dlhého vyjednávania s Viedenským dvorom bratislavský snem rozhodol o postavení spoločného vojska v roku 1715. Po zostavení spoločného stáleho vojska sa začalo s verbovaním vojakov pre cisárske vojská. V 18. storočí v rámci voľného verbovania, odviedli vojakov z územia monarchie t.j. aj z územia dnešného Slovenska. Verejné verbovanie a tzv. Verbungové komandá zohrali obrovskú rolu v šírení pojmu verbunku a verbunkového tanca, vo veľkom prispeli k popularizácii tradícií verbovania a k vytvoreniu nového jednotného tanečného štýlu v strednej Európe.
V nadväznosti na uchované tradície v spomínaných oblastiach nám tanečná inscenácia Sedemdesiatsedem verbunkov predstaví pestrosť a rôznorodosť verbunkového tanca.

1715-ben a pozsonyi országgyűlés és a bécsi udvar hosszas tárgyalásait követően törvényerőre emelkedett az állandó közös hadsereg felállítása. Mindez hozzájárult a bécsi udvar érdekeit szolgáló ezredek számának megnövekedéséhez, megkezdődött a szabad és erőteljes toborzás. A verbunkos tánc tulajdonképpen a Verbung Kommandók tevékenységének egyik meghatározó eszközeként terjedt el és épült be fokozatosan a reformkor idején, egységes kulturális értékként a hagyományos falusi tánc- és zenekultúrába egész Közép-Európában.

A Határon túli nemzeti tánc Felvidék, Erdély, Kárpátalja és a Partium területein gyűjtött archív filmfelvételek alapján nyújt hiteles és átfogó képet az egykori verbunkos hagyományokról. Az előadás 60 perce alatt nyomonkísérhetjük, hogyan épült be az új stílusú tánc az egyes nemzeti kultúrák régi stílusú táncai közé és milyen formákban folklorizálódott a csárdás a verbunk és a népies műdal Közép-Európa területén.